Ferice – Plai ROSCI0084 természeti terület (a továbbiakban ROSCI0084)

A terület nagysága 1997 hektár, és Románia észak-nyugati régiójában található, 100%-os arányban Bihar megye területén, Bontesd [Bunteşti] község, Fericse [Ferice] faluban, amely a Belényesi-dombságon [Dealurile Beiuşului] található, mintegy 80 km-re dél-keletre Nagyvárad megyei jogú várostól és 20 km-re Belényestől [Beiuş]. A „Ferice-Plai” Natura 2000 természeti terület védetté nyilvánításának a célja a táj és az ökológiai és kulturális sokféleség megőrzése.
A természeti terület földrajzi koordinátái:
– Területe 1997 hektár
– Az átlagos magassága 731 m, a legmagasabb pontja 1206 m, a legalacsonyabb 389 m.
A természeti terület az Erdélyi-szigethegységhez [Munţii Apuseni] tartozó Bihar-hegységben [Munţii Bihor] található, és területe egymásra tevődik két védett természeti területtel:
– Ferice Plai és Hoanca – IUCN III-as kategória, emlékpark (natural monument);
– Cârligaţi csúcs [Vârful Cârligaţi] – endemikus virágokat és nárciszképű szellőrózsát (Anemone narcissiflora) magába foglaló növénytani rezervátum.

A területet 2008 decemberében hagyták jóvá közösségi jelentőségű természeti területként a jól képviselt szubmontán és montán bükkösök (9130 kód) élőhelyeként, a Rinolophus ferrumequinium (1304 kód) emlősők elszigeteletlen élőhelyeként, (C) területi elterjedéssel, (B) jól megőrzötten és a 92/43/EGK tanácsi irányelv II. mellékletében felsorolt kétéltű- és hűllőfajok élőhelyeként.
A fontos növény- és állatfajokat 7 faj képviseli, amelyek a vörös listán szereplő endemikus fajok, és endemikus, dákkori, nárciszképű szellőrózsát – Anemone narcissiflora – is magában foglaló növénytani rezervátumot alkotnak. (Melléklet – ROSCI0084 szabványos formanyomtatvány).

A ROSCI0084 terület magában foglal: magán- és állami használatban lévő telkeket, közösségi jelentőségű védett természeti területeket. A természeti terület kiemelt jelentőséggel bír különösen a növényfajok miatt, beleértve a más fajoknál felsoroltakat is, amelyek endemikus és a vörös listán szereplő fajok, illetve a kétéltű- és hűllőfajok miatt.  A terület teljes egészében nem részesült igazgatásban, csak bizonyos részei (természeti rezervátumok, növénytani rezervátum endemikus dákkori virágokkal és nárcsiszképű szellőrozsóval – Anemone narcissiflora).
Amint arról fent már szó volt, a terület a Bihar-hegység területén, ennek észak-nyugati felén található (a Vigyázó-hegységgel [Munţii Vlădeasa] való határhoz közel) (Melléklet – A ROSCI0084 terület térképe). Ez az Erdélyi-szigethegység központi-nyugati részén található, észak-nyugaton a Király-erdő-hegységgel [Munţii Pădurea Craiului], északon és észak-keleten a Vigyázó-hegységgel, keleten az Öreghavassal [Muntele Mare], délen a Gaina-heggyel [Muntele Găina], nyugaton pedig a Béli-hegységgel [Munţii Codru-Moma] és a Belényesi-medencével [Depresiunea Beiuş] szomszédos.
Geológiai szempontból a Bihar-hegység északi része kristályos kőzetekből épül fel. A Bihar-hegység domborzatát a vizek szabályos, erőteljes, meredek lejtős gerincekre szabdalták. A harmadiőszak alatt a Bihar- és Vigyázó-hegységet az erózió lekoptatta, a vizek egy kiterjedt platórendszert hoztak létre, amely részekben megmaradt a legmagasabb csúcsokon. Következésképpen a hegység központi gerincét és néhány mellékvonulatát kiterjedt, majdnem vízszintes vagy alig hullámos, könnyen bejárható platók jellemzik. Ilyen például a Cârligaţi plató [Platoul Cârligaţi], amely a területtel egybeesik, és amelynek a legmagasabb csúcsa a Cârligaţi csúcs (1694).
A Bihar-Vigyázó hegység éghajlata tipikusan hegyi éghajlat, hideg és nedves a magas csúcsokon, fokozatos enyhüléssel az alj felé. Az átlagos hőmérséklet 2ºC. A felhőzet növekedik a magassággal, és ezzel együtt a csapadék is, ami általában bőséges az uralkodó nyugati szél miatt, amely vízpárával megrakodva érkezik, elérve az 1400 mm mennyiséget, ami a 2000 méteres magasságot meghaladó hegyekre jellemző.
A Bihar-Vigyázó hegységbeli útvonalakon a források eloszlása a geológiai szubsztrátum és domborzat függvényében nem egyenletes. A nem karsztos területeken, a gerinctúrák útvonalán a források ritkák (pl. a Vigyázó-hegység vagy a Bihar-hegyság gerincén), ezért a vízkészletek feltöltését biztosítani kell mielőtt a magashegységi részhez érnek.  Ennek ellenére léteznek magashegyi források, mint pl. a Hideg-kút [Fântâna Rece] a Cârligaţi csúcs alatt.
A völgyben húzodó túrák útvonalán a víz nem jelent problémát, mivel az adott folyókon kívül számos forrás és mellékág található a területen. Az ilyen útvonalakon nincsenek kijelölve a vízlelőhelyek.

A Ferice Plai természeti területen előforduló élőhelyekkel kapcsolatosan, a Natura 2000 szabványos formanyomtatványon előfordul a 9130-as kód a szubmontán és montán bükkösöket (Asperulo-Fagetum) jelölve, amelyek jól képviseltek és általánosságban jól megmaradtak.

A Ferice Plai természeti terület általános jellemzőit 2 élőhely osztály képviseli, azaz N09 száraz gyepek, sztyeppék 3%-os arányban és N16 lomblevelű erdők 97%-os arányban. A természeti területre a Ferice Plai terület által magába foglalt két védett terület jellemzői érvényesek, azaz a Ferice Plai és a Hoanca jellemzői, ahol változatlan dombsági kaszálók vannak hagyományos szállásokkal a kaszállás idejére, és a Cârliga csúcs, amely növénytani rezervátum endemikus, dákkori virágokkal és nárciszképű szellőrózsával (Anemone narcissiflora.
A Ferice Plai természeti területet olyan védett területté nyilvánították, ahol megőrzödtek a kedvező élőhelyek különböző emlősök, kétéltűek és hűllők számára, amelyeket a 92/43/EGK tanácsi irányelv II. melléklete felsorol.

Facebooktwittergoogle_plusmail rss