A PROJEKTHEZ TARTOZÓ NATURA 2000 TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK

A projekt tevékenységei az alábbi Natura 2000 természeti területekre és védett természeti területekre vonatkoznak:
A Bihar Megyei Tanácsnak alárendelt Körösvidék Múzeum felügyelete alatt:
Betfia Natura 2000 természeti terület és a Somló hegyen található fosszilis maradványok természeti rezervátum, Pece tó Natura 2000 természeti terület és a Pece patak természeti rezervátum, Tasádfői Natura 2000 természeti terület és a Tasádfői tortonai cseppkőképződmények rezervátum

Betfia Natura 2000 terület és a Somló hegyen található fosszilis maradványok természeti rezervátum

A Betfia Natura 2000 természeti terület és a Somló hegyen [Dealul Şomleului] található fosszilis maradványok természeti rezervátum Nagyváradtól dél-keletre mintegy 9 km-re található, Betfia falu mellett, Váradszentmárton  [Sânmartin] községben, Bihar megyében található. A rezervátum megközelíthető Nagyváradtól, az E79-es úton Püspökfürdőig [Băile 1 Mai], innen pedig a Hájó [Haieu] községen áthaladó községi úton lehet Betfia faluba érni. A fosszilis maradványok helye a falu szélétől mintegy 300 méterre található, a Somló hegy dél-nyugati oldalán, a Betfia zsomboly közelében, amely a helyiek körében a „Hudra Bradii” néven ismert. A rezervátum földrajzi behatárolása: 22°1’19” keleti hosszúságon és 46° 58′ 94″ északi szélességen található, alapterülete 0,40 hektár. A Betfia terület mérete 1748 ha, és magába foglalja a rezervátumot, földrajzi behatárolása: 22° 01′ 41″ keleti hosszúság és 46° 58′ 30″ északi szélesség. A terület kiemelt fontosságú az itt élő denevér-, kétéltű- és hüllőfajok számára.


FEL

Pece tó Natura 2000 terület és a Pece patak természeti rezervátum

A Pece tó [Lacul Peţea] Natura 2000 természeti terület és a Pece patak [Pârâul Peţea] természeti rezervátum a Bánsági és a Körösök síkságon [Câmpia Banatului şi Crişurilor] fekszenek, Püspökfürdő [Băile 1 Mai] üdülőhelyen, Váradszentmárton [Sânmartin] községben, Rontó [Rontău] faluban, 9 km-re Nagyváradtól, Bihar megyében. A Pece patak a Cigány-forrásból [Ochiul Ţiganului] ered, ami mára már eltömődött, ezt követi a Pompei-forrás [Ochiul Pompei] (ezt befogták és gyengén működik), majd pedig a Nagy-forrás [Ochiul Mare], amely kis tónak néz ki, ez lévén a fő forrás, amelynek még van vízhozama, a többi forrás gyakorlatilag kiszáradt. A földrajzi behatárolás adatai: 24° 00′ 04″ keleti hosszúság, 21″ 59′ 01″ nyugati hosszúság, 46° 59 05 északi szélesség, 46° 59 04″ déli szélesség, alapterülete pedig 4 hektár. A Pece tavi terület 49 hektáros, és magában foglalja a Pece patak természeti rezervátumot, amelynek a földrajzi behatárolása a következő: 21° 58′ 39″ keleti hosszúság és 47° 0′ 38″ északi szélesség, és Romániában az egyetlen természetes hévízi ökoszisztéma.


FEL

Tasádfői Natura 2000 terület és a Tasádfői tortonai cseppkőképződmények rezervátum

A Tasádfői [Tăşad] Natura 2000 természeti terület és a Tasádfői cseppkőképződmények rezervátum a Körösvidéki dombokon [Dealurile Crişanei] található, Drágcséke [Drăgeşti] községben, Tasádfő faluban, Bihar megyében, 22 km-re Nagyváradtól és 12 km-re Félixfürdőtől [Băile Felix]. A rezervátum a DN79-es országúton, Nagyváradtól Belényes [Beiuş] irányba közelíthető meg.  Nyugaton Tasádfő, északon Kopácsmező [Poiana Tăşad], keleten Bokorvány [Bucuroaia], délen pedig Drágcséke és Isztrákos [Stracoş] települések határolják, alapterülete 0,40 hektár. Megközelíthető még a Nagyváradot Kolozsvárral összekötő E60-as útról is, Fugyivásárhely [Oşorhei] településnél letérve a DJ767E megyei útra Kopácsmező felé, Kiskopács [Copăcel] településen keresztül. A földrajzi behatárolási adatok: 22° 05′ 02″ keleti hosszúság és 46° 57′ 01″ északi szélesség. A Tasádfői terület mérete 1557 hektár, és magában foglalja a Tasádfői tortonai cseppkőképződmények rezervátumot. A Tasádfői Natura 2000 természeti terület földrajzi behatárolási adatai: 22° 8′ 10″ keleti hosszúság és 46° 55′ 55″ északi szélesség.
– A Bihar Megyei Tanács felügyelete alatt: Almásfegyverneki gyep ROSCI0347 Natura 2000 természeti terület, Bihari-havasok–Béli-hegység folyosó ROSCI0291 Natura 2000 természeti terület, Vörös völgy ROSCI0267 Natura 2000 természeti terület, Ferice – Plai ROSCI0084 terület, Vaskohi plató ROSCI0200 terület.


FEL

Almásfegyverneki gyep ROSCI0347 Natura 2000 természeti terület

Románia észak-nyugati részén található, Nagyvárad megyei jogú várostól mintegy 30 km-re észak-keletre.
A területet 2011-ben nyilvánították védetté a Natura 2000 európai ökológiai hálózat romániai szerves részeként a Közösségi jelentőségű természeti területek védett területté nyilvánításáról szóló, a Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődés Miniszterének 1964/2007. sz. rendeletét módosító a Környezetvédelmi és Erdőügyi Miniszter 2387. sz. rendelete által.
A ROSCI0347 területet a 40A0* Szubkontinentális peripannon cserjés élőhelyeként nyilvánították védetté. Ugyanakkor, a terület fontossággal a bír a Sztyeppei pannon lőszgyepek és az alábbi fajok miatt: Peucedanum carvifolia, Rosa gallica, Campanula glomerata, Teucrium chamaedrys, Acer tataricum és Asperula cynanchica.
A terület teljes alapterülete 280 hektár, amely közigazgatási szempontból Bihar megye területén fekszik. A terület a következőképpen oszlik meg: Hagymádfalva [Spinuş] község 4% és Alsótótfalu [Sârbi] 3%.
A terület főbb megközelítési útvonalai a DJ191-es és DJ767-es megyei útakból kiágazó helyi érdekű utak.
A terület koordinátái: K 22º 9′ 1”és É 47º 12′ 12”. Az átlagos magassága 171 m, a legalacsonyabb pontja 128 méteren, a legmagasabb 255 méteren található, biogeográfiai szempontból pedig a kontinentális éghajlathoz tartozik.
Földrajzi szempontból a terület a Nyugati-Dombvidéken [Dealurile de Vest] található. Ez a dombvidék, amint a neve is mutatja, az ország nyugati felén található, a Nyugati-Kárpátok nyugati határánál, ahol változó magasságú a dombos peremvidék, amit helyenként megtör a síkság, amely behatol a hegyek határáig.
Ezek a dombok a hegyvidék szélén képződtek a durva anyagok lerakódásával, a kainozoikum végén. Ezeket az anyagokat a folyóvizek erőteljes eróziónak tették ki.
A kialakulás a domborzati egység típusáról tanúskodik: dombsági egység, amely átmenet a hegyvidéki domborzattól a síkság felé (keletről nyugatra). A magasság a nyugati oldalon 450 métertől 200 méter alá csökken. A folyók szétszabdalták a dombságot, ezért a jelenleg arculatot a hosszanti, nem folytonas dombok alkotják. A fluviális felszínek jól határoltak, széles teraszokkal és árterekkel.
A geológiai szerkezetet kavicsok, homokok, agyag és gyengébb szén (lignit az északi részen) betagolódások alkotják. A kőzetek pórusaiban szénhidrogén tartalékok képződtek, amelyeket a Berettyó vidékén [zona Barcăului] kitermelnek.
A Nyugati-Dombvidék [Dealurile de Vest] a nyugati hegységben öböl jellegű medencékkel hatol be: a Sebes-Körös [Crişul Repede] völgyén a Révkolostor-Nagybáródi-medence [depresiunea Vad-Borod], a Fekete-Körös [Crişul Negru] völgyén a Belényesi-medence [depresiunea Beiuş], a Fehér-Körös [Crişul Alb] völgyén a Gurahonci-medence [depresiunea Gurahonţ] és a Karas [Caraş] völgyén Oravicabányai-medence [depresiunea Oraviţa], az Erdélyi-szigethegységet [Munţii Apuseni] határoló Körösvidéki-dombság [Dealurile Crişanei], számos öböl jellegű medencével.
Az Almásfegyverneki gyep [Pajiştea Fegernic] területét védett területté nyilvánították a fent említett két élőhely és az alábbi fajok fenntartása miatt: Peucedanum carvifolia, Rosa gallica, Campanula glomerata, Teucrium chamaedrys, Acer tataricum and Asperula cynanchica.


FEL

A Bihari-havasok–Béli-hegység folyosó ROSCI0291 Natura 2000 természeti terület (a továbbiakban ROSCI0291)

Románia 5. Nyugati régiójában található, 65%-ban Arad megye területén és 35%-ban pedig Bihar megye területén fekszik. Alapterülete 7 591,5 hektár.
A terület földrajzi koordinátái a következők: 46°28’16’’ északi szélesség és 22°17’56’’ nyugati hosszúság a legnyugatibb ponton, valamint 46°21’29’’ északi szélesség és 22°33’17’’ keleti hosszúság a legkeletibb ponton. A terület átlagos magassága 557 m, a legmagasabb pontja 938 méteren, a legalacsonyabb pedig 255 méteren található.
A „Bihari-havasok–Béli-hegység folyosó” [Coridorul Munţii Bihorului – Codru Moma] a Natura 2000 európai ökológiai hálózat része. A terület védetté nyilvánításának célja a táj és az ökológiai és kulturális sokféleség védelme Románia és az Erdélyi-szigethegység [Munţii Apuseni] területének egy reprezentatív mintáján.
A közösségi fontosságú ROSCI0291 természeti terület magán- és állami használatban lévő területeket foglal magába. Nem metszi más helyi vagy országos érdekű védett természeti területek határait. A természeti terület nem rendelkezik közigazgatási struktúrával, sem gazdálkodási tervvel. A területet 2011 januárjában javasolták közösségi jelentőségű természeti területté nyilvánításra.

A vidék különös szépségű tájjal rendelkezik, az élőhelyek, a flóra és a fauna sokféleségével. A természeti terület két biogeográfiai régiót – kontinentális régiót és alpesi régiót – és két élőhelyi osztályt foglal magába:
– N16 – lomblevelű erdők – a terület 94%-án;
– N14 – javított minőségű gyepek – a terület 6%-án.
A Natura 2000 szabványos formanyomtatvány szerint a terület összeálló erdős élőhelyeket foglal magába, amelyek ökológiai folyósóként szolgálnak a nagyragadozók számára, a főbb erdőtípusok pedig a bükk-, tölgy- és cserfaerdők.
Az élőhelyek, a flóra és a fauna sokfélesége a területeknek az idők során történő felhasználásából ered, mivel a temészeti területen hagyományos talajfelhasználási módokat alkalmaztak, ugyanakkor a helyi közösségek társadalmi szerveződése, de a helyre jellemző szokások is hozzájárultak a kialakuláshoz. A ROSCI0291 természeti terület számos turisztikai és kikapcsolódási lehetőséget rejt magában, amely a helyi közösségek hagyományos életmódjába beépül.
A ROSCI0291 természeti terület észak-nyugaton a ROSCI0042 Béli-hegység [Codru Moma] Natura 2000 természeti területtel, északon a ROSCI0200 Vaskohi plató [Platoul Vaşcău] Natura 2000 területtel, keleten a ROSCI0324 Bihar-hegység [Munţii Bihor] természeti területtel határos, délen pedig átmenetet képez a ROSCI0298 Fehér-Körös-szurdok [Defileul Crişului Alb] természeti terület felé (A természeti terület elhelyezése – Melléklet).
A természeti terület nagy része a Béli-hegység területén fekszik, a hegység dél-keleti részén, pontosabban a Moma hegységben.
A Béli-hegység az Erdélyi-szigethegység részét képezi, és ennek a nyugati oldalán helyezkedik el. Szigetszerű hegyrész alkotja, amelyet medencék vesznek körül. Ezeket a hegyeket északon a Király-erdő-hegység [Munţii Pădurea Craiului], keleten a Bihar-hegység és a Fekete-Körös [Crişul Negru] vízgyűjtőjét képező Belényesi medence [Depresiunea Beiuş], délen pedig a Zarándi hegység [Munţii Zarandului] és a Fehér-Körös [Crişul Alb] vízgyűjtőjét képező Zarándi- és Gurahonc-medencék [Depresiunile Zarand şi Gurahonţ] határolják. Nyugaton a Nyugati-Dombvidékkel [Dealurile de Vest] szomszédos.
A természeti terület kiterjedésén a Moma hegység domborzata paleozoikumbeli vízlepergető kőzetein alakult ki, lekerekített csúcsok által szegélyezett völgyekkel. A terület északi határán megjelennek a karsztfelszínek, amelyek uralják a szomszédos, Vaskohi karsztos plató területét, ahol látványos domborzat alakult ki.


FEL

Vörös völgy ROSCI0267 Natura 2000 terület

Románia észak-nyugati részén található, Nagyvárad megyei jogú város északi és észak-keleti oldalán.
A területet 2011-ben nyilvánították védetté a Natura 2000 európai ökológiai hálózat romániai szerves részeként a Közösségi jelentőségű természeti területek védett területté nyilvánításáról szóló a Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődés Miniszterének 1964/2007. sz. rendeletét módosító, a Környezetvédelmi és Erdőügyi Miniszter 2387. sz. rendelete által.

A ROSCI0267 területet a jól képviselt szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum) (9130) élőhelye, a kétéltű- és hüllőfajok, valamint a vörös listán lévő 14 növényfaj élőhelye miatt nyilvánították védetté. Az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM) honlap országos jelentőségű védett természeti területek részlege szerint a Vörös völgy gyep [Fâneaţa Valea Roşie] természeti rezervátum a Vörös völgy [Valea Roşie] területhez tartozik (2162 kód, IVb IUCN kategória, 4 hektáros terület).

A terület teljes alapterülete 819 hektár, amely közigazgatási szempontból Bihar megye területén fekszik. A természeti terület az alábbi községek közigazgatási területével esik egybe, az alábbiak szerint: Köröskisjenő [Ineu] község 1%, Nagyvárad<1%, Fugyivásárhely [Oşorhei] <1%, Hegyközpályi [Paleu] 16%. A terület megközelítésének fő útvonala a Dózsa György út, amely tulajdonképpen határolja a területet keletről, dél-keletről és dél-nyugatról. A terület koordinátái: K 22º 0' 54'' és É 47º 5' 8''. Az átlagos magassága 226 m, a legalacsonyabb pontja 158 méteren, a legmagasabb 291 méteren található, biogeográfiai szempontból pedig a kontinentális éghajlathoz tartozik. A terület a Körösvidék-síkságot [Câmpia Crişanei] és az Erdélyi-szigethegység [Munţii Apuseni] és Nyugati-Dombvidék [Dealurile de Vest] dombos lefutásait (amelyek közé tartozik a váradi dombság is) elválasztja, és ugyanakkor harmonikusan összeköti. A Nyugati-Dombvidék, melyet még Bánsági-Körösvidéki dombságnak [dealurile Banato-Crişene] is nevezenek, a Nyugati-Kárpátok és a Nyugati-alföld [Câmpia de Vest] közötti dombos összekötő szegély, amelynek a lejtése relatív kicsi. Eredetét illetően a Nyugati-Dombvidék pliocén időben létrejött tengermelléki lerakódásos síkság volt, amelyek a szárazföldön domb típusú kontinentális lerakódásként folytatódtak. A Nyugati-Kárpátok kiemelkedésével és a Pannon-tenger [Marea Panonică] feltöltődésével az üledékek „magas” síkságokat, majd dombokat alakítottak ki.  Ezek nyugati határa a Nyugati-Alföld, amely felé az átmenet helyenként nagyon enyhe, szinte észrevétlen. A Nyugati-Dombvidék szerkezete monoklinális, enyhén lejtenek keletről nyugatra. Eredet szerinti domborzati formaként a Nyugati-Dombvidék dombos, lejtős, buckás területeket és a föbb folyók teraszos völgyes területeit foglalja magába. A Váradi dombság [Dealurile Oradiei] magassága 140 és 283 m közötti, a síksággal való találkozásnál 100-120 m közötti, míg a hegyeknél eléri a 400 m magasságot, sőt helyenként ennél magasabb is lehet (450-500 m). Geológiai szempontból a vidék a Pannon-síkság [Câmpia Panonică] nagy geológiai szerkezetéhez tartozik, ahol a geológiai sorrendet a szürkés-kékes pannon agyag és homok komplexumok képezik, amelyre jelenkori képződmények rakódtak rá, teraszos homok és kavics, valamint pleisztocén-holocén kori agyagos-homokos hordalékos képződmények, amelyeket az elvégzett munkálatok során is azonosítottak. Víztartalmú betelepülések a pliocén kori képződmények felső részében találhatók, mintegy 150-200 m mélységben. A mélyebb rétegekben miocén kori mészmárga és homokkő képződmények találhatók, 1050-1100 méter mélyen pedig mezozoikumbeli meszes képződmények fordulnak elő. A Vörös völgy természeti területet az alábbi kétéltű- és hűllőfajok számára kedvező élőhelyet biztosító védett területté nyilvánították: Triturus cristatus, Bombina variegata, Bombina bombina. Ami a kétéltű populaciókat illeti, amelyek miatt védetté nyilvánították a területet, a szabványos formanyomtatványban bemutatott adatok alapján nincs a populáció nagyságára vonatkozó adat. A formanyomtatványon a négy faj közül mindegyiket jelen lévőként (P) jelölik meg.


FEL

Ferice – Plai ROSCI0084 természeti terület (a továbbiakban ROSCI0084)

A terület nagysága 1997 hektár, és Románia észak-nyugati régiójában található, 100%-os arányban Bihar megye területén, Bontesd [Bunteşti] község, Fericse [Ferice] faluban, amely a Belényesi-dombságon [Dealurile Beiuşului] található, mintegy 80 km-re dél-keletre Nagyvárad megyei jogú várostól és 20 km-re Belényestől [Beiuş]. A „Ferice-Plai” Natura 2000 természeti terület védetté nyilvánításának a célja a táj és az ökológiai és kulturális sokféleség megőrzése.
A természeti terület földrajzi koordinátái:
– Területe 1997 hektár
– Az átlagos magassága 731 m, a legmagasabb pontja 1206 m, a legalacsonyabb 389 m.
A természeti terület az Erdélyi-szigethegységhez [Munţii Apuseni] tartozó Bihar-hegységben [Munţii Bihor] található, és területe egymásra tevődik két védett természeti területtel:
– Ferice Plai és Hoanca – IUCN III-as kategória, emlékpark (natural monument);
– Cârligaţi csúcs [Vârful Cârligaţi] – endemikus virágokat és nárciszképű szellőrózsát (Anemone narcissiflora) magába foglaló növénytani rezervátum.

A területet 2008 decemberében hagyták jóvá közösségi jelentőségű természeti területként a jól képviselt szubmontán és montán bükkösök (9130 kód) élőhelyeként, a Rinolophus ferrumequinium (1304 kód) emlősők elszigeteletlen élőhelyeként, (C) területi elterjedéssel, (B) jól megőrzötten és a 92/43/EGK tanácsi irányelv II. mellékletében felsorolt kétéltű- és hűllőfajok élőhelyeként.
A fontos növény- és állatfajokat 7 faj képviseli, amelyek a vörös listán szereplő endemikus fajok, és endemikus, dákkori, nárciszképű szellőrózsát – Anemone narcissiflora – is magában foglaló növénytani rezervátumot alkotnak. (Melléklet – ROSCI0084 szabványos formanyomtatvány).

A ROSCI0084 terület magában foglal: magán- és állami használatban lévő telkeket, közösségi jelentőségű védett természeti területeket. A természeti terület kiemelt jelentőséggel bír különösen a növényfajok miatt, beleértve a más fajoknál felsoroltakat is, amelyek endemikus és a vörös listán szereplő fajok, illetve a kétéltű- és hűllőfajok miatt.  A terület teljes egészében nem részesült igazgatásban, csak bizonyos részei (természeti rezervátumok, növénytani rezervátum endemikus dákkori virágokkal és nárcsiszképű szellőrozsóval – Anemone narcissiflora).
Amint arról fent már szó volt, a terület a Bihar-hegység területén, ennek észak-nyugati felén található (a Vigyázó-hegységgel [Munţii Vlădeasa] való határhoz közel) (Melléklet – A ROSCI0084 terület térképe). Ez az Erdélyi-szigethegység központi-nyugati részén található, észak-nyugaton a Király-erdő-hegységgel [Munţii Pădurea Craiului], északon és észak-keleten a Vigyázó-hegységgel, keleten az Öreghavassal [Muntele Mare], délen a Gaina-heggyel [Muntele Găina], nyugaton pedig a Béli-hegységgel [Munţii Codru-Moma] és a Belényesi-medencével [Depresiunea Beiuş] szomszédos.
Geológiai szempontból a Bihar-hegység északi része kristályos kőzetekből épül fel. A Bihar-hegység domborzatát a vizek szabályos, erőteljes, meredek lejtős gerincekre szabdalták. A harmadiőszak alatt a Bihar- és Vigyázó-hegységet az erózió lekoptatta, a vizek egy kiterjedt platórendszert hoztak létre, amely részekben megmaradt a legmagasabb csúcsokon. Következésképpen a hegység központi gerincét és néhány mellékvonulatát kiterjedt, majdnem vízszintes vagy alig hullámos, könnyen bejárható platók jellemzik. Ilyen például a Cârligaţi plató [Platoul Cârligaţi], amely a területtel egybeesik, és amelynek a legmagasabb csúcsa a Cârligaţi csúcs (1694).
A Bihar-Vigyázó hegység éghajlata tipikusan hegyi éghajlat, hideg és nedves a magas csúcsokon, fokozatos enyhüléssel az alj felé. Az átlagos hőmérséklet 2ºC. A felhőzet növekedik a magassággal, és ezzel együtt a csapadék is, ami általában bőséges az uralkodó nyugati szél miatt, amely vízpárával megrakodva érkezik, elérve az 1400 mm mennyiséget, ami a 2000 méteres magasságot meghaladó hegyekre jellemző.
A Bihar-Vigyázó hegységbeli útvonalakon a források eloszlása a geológiai szubsztrátum és domborzat függvényében nem egyenletes. A nem karsztos területeken, a gerinctúrák útvonalán a források ritkák (pl. a Vigyázó-hegység vagy a Bihar-hegyság gerincén), ezért a vízkészletek feltöltését biztosítani kell mielőtt a magashegységi részhez érnek.  Ennek ellenére léteznek magashegyi források, mint pl. a Hideg-kút [Fântâna Rece] a Cârligaţi csúcs alatt.
A völgyben húzodó túrák útvonalán a víz nem jelent problémát, mivel az adott folyókon kívül számos forrás és mellékág található a területen. Az ilyen útvonalakon nincsenek kijelölve a vízlelőhelyek.

A Ferice Plai természeti területen előforduló élőhelyekkel kapcsolatosan, a Natura 2000 szabványos formanyomtatványon előfordul a 9130-as kód a szubmontán és montán bükkösöket (Asperulo-Fagetum) jelölve, amelyek jól képviseltek és általánosságban jól megmaradtak.

A Ferice Plai természeti terület általános jellemzőit 2 élőhely osztály képviseli, azaz N09 száraz gyepek, sztyeppék 3%-os arányban és N16 lomblevelű erdők 97%-os arányban. A természeti területre a Ferice Plai terület által magába foglalt két védett terület jellemzői érvényesek, azaz a Ferice Plai és a Hoanca jellemzői, ahol változatlan dombsági kaszálók vannak hagyományos szállásokkal a kaszállás idejére, és a Cârliga csúcs, amely növénytani rezervátum endemikus, dákkori virágokkal és nárciszképű szellőrózsával (Anemone narcissiflora.
A Ferice Plai természeti területet olyan védett területté nyilvánították, ahol megőrzödtek a kedvező élőhelyek különböző emlősök, kétéltűek és hűllők számára, amelyeket a 92/43/EGK tanácsi irányelv II. melléklete felsorol.


FEL

Vaskohi plató ROSCI0200 természeti terület

A Béli-hegységben [Munţii Codru-Moma] található, 331 m és 892 m magasságok között.
Az oldódó litológiai szubsztrátum, amely mészkövekből és dolomitokból áll, a statikus részt képviseli, amely ki van téve a hatásoknak, míg a vízrajz (a víz különböző megjelenési és szervezési formái) a dinamikus elem, amely kifejti magát a hatást. A Vaskohi plató [Platoul Vaşcăului] mészkövei középső és késő triász korabeliek. A plató keleti és központi részei egy erőteljesen kristályosodott, dolomit beékelődésű, a Vaskohi lemezhez tartozó mésztömbön alakultak ki.
A Vaskohi plató külünleges karsztikus jelenségei közé tartoznak a lapos fenekű dolinák, amelyek gyakran víztározóként működnek, amelyet a helyiek „tăuri”-nak (tavaknak) neveznek (1. ábra). Ezek a hegyoldalak eróziójából eredő üledékes anyagokkal való erőteljes eltömődés következményeként jönnek létre. A lerakódások vastagsága és összetétele függvényében (az agyagásványok tipikus vízhatlan réteget alakítanak ki) az így kialakult tócsák rövidebb vagy hosszabb élettartamúak.
A vízvezető barlangrendszerek jól képviseltek a  Vaskohi plató területén, a legmeggyőzőbb példa erre a Jókai-víznyelőbarlang [Peştera Câmpenească].
A vízeséses zsombolyok a fő víznyelők endokarsztikus rendszereinek függőleges síkjában helyezkednek el, mint pl. a Bój-zsomboly [Avenul Boiu] a Vaskohi platón.

A Ţarinii völgy [Valea Ţarinii] (Vaskohi plató) szurdokfolyosója az említett plató központi-keleti részén alakult ki, az azonos nevű völgy mentén. Dél-keleti/észak-nyugati irányú, híven követve a régióbeli törésvonalak irányát. A Ţarinii völgy hirtelen kanyarja (amely teljesen megváltoztatja az irányt nyugat-keletről észak-délre) és a Jókai-víznyelőbarlang [Peştera Câmpenească] zsombolya között a folyosó  mintegy 10 km hosszú, szélessége pedig 400 és 1000 m között váltakozik. A medencefenék magassága alig észrevehetően észak felé ereszkedik, a síksági lépcsőig, ahol a legalacsonyabb szint mérhető (415 m).
A Ţarinii völgy nem karsztosodó részeinek forrásai a mészköves területre felszíni folyásként érkeznek, nem forrásként vagy izbukként. A Jókai-víznyelőbarlang [Peştera Câmpenească] víznyelője el tudja nyelni a teljes hozamot, akár nagy vízmennyiség esetén is, tehát a nagy esőzések esetén az áradások nem jellemzőek.

A Vaskohi plató határánál találhgató a Kalugyeri izbuc [izbucul de la Călugări], amely egykor híres volt a kettős kitöréséről. Valószínűleg a víznyelő útvonalak elmélyülésével a kettős kitörési mechanizmus megváltozott, így ma már csak egy egyszeri kitörésnek lehetünk tanúi, amikor a víz kb. 3-5 percig folyik, majd ezt 15-40 perces szünet követi, a csapadék függvényében. Az izbuk környékén egy festői kolostor található, amely a helybéli hívők számára búcsúhely.
A területen megtalálható élőhelyek:
8310 Nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok
91V0 Dák bükkerdők (Symphyto-Fagion)
9150 A Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön
A 92/43/EGK tanácsi irányelv II. mellékletében felsorolt emlősfajok:
– 1324 Myotis myotis
– 1304 Rhinolophus hipposideros
– 1310 Miniopterus schreibersi
A 92/43/EGK tanácsi irányelv II. mellékletében felsorolt kétéltű- és hűllőfajok:
– 1166 Titurus cristatus
– 1193 Bombina variegata
– 4008 Triturus vulgaris ampelensis
Más fontos növény- és állatfajok:
– Rana ridibunda
– Felis silvestris
A természeti terület kiemelkedik az alábbi fajok elsődleges élőhelyeiként elfoglalt területekkel: 91V0 Dák bükkerdők (Symphyto-Fagion) , 9150 A Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön, amely 30%-ot foglal el az alábbiak által képviselt jól megőrződött természetes szerkezetekkel:
– a korok és méretek sokfélesége,
– a tömberdők és csalitosok közötti váltakozások,
– a bükk természetes regenerálódásának jelenléte (fennáll a faj elterjedésének tendenciája a szomszédos területekre – legelőkre),
– a fűtakaró sokfélesége és jó védettségi állapota.
Az erdőalaphoz tartozó és erdészeti kiépítésű területekhez, arborétumokhoz termelési és védelmi funkciókat rendeltek hozzá, és rendszeresen végigjárják őket a faanyag kitermelése céljából.


FEL

Facebooktwittergoogle_plusmail rss